Mogyorónugátos-karamellás bonbon

Az utóbbi napok tanulsága alapján, miszerint rengeteg helyen megtaláltam a fényképeimet illegálisan, vagyis forrásmegjelölés nélkül, ezért visszatértem ahhoz a régi módszeremhez, hogy keresztbe írom rá a nevem, remélem ez nem nagyon fog senkit zavarni.

Az előző posztban lévő bonbonnal együtt készült ez is, szintén ajándékba. Nagyon meleg volt, nem is lett olyan szép, mint szerettem volna, de a megajándékozott nem reklamált. Ma már nem görcsölök azon, hogy fényes legyen, az íz és a roppanósság sokkal többet nyom a latban. Nem eladásra készítem, hanem a saját magam örömére és nem hagyom, hogy ez elvegye a kedvemet, na meg a fotózás sem az erősségem, nem igazán találom a lakásban azt a helyet, ami jó lenne. Meg nincs is időm annyit foglalkozni a fotózással, mint amennyit kellene egy-egy fotónál, meg jó lenne egy jó gép is. Most ez van, ezzel kell beérnem.

Mogyorónugátos-karamellás bonbon

Hozzávalók:

a külső csokiburokhoz:

15 dkg jó minőségű étcsokoládé (81%-os Arriba)  (nekem nagyon ízlik ez a csoki),

1,5 gr porított kakaóvaj,

2-3 kiskanál fehér csokoládé a tetejére díszítésként,

a töltelékhez:
5 dkg mogyorónugát,
10 dkg karamell krém.

Elkészítés: a  csokoládé burokhoz temperáltam a csokoládét. Ennél a formánál a helyes temperálás nagyon fontos. A csokiolvasztó kis gépemben felolvasztottam a csokoládé felét a 2. fokozaton, ez kb. 40-45 foknak felel meg, majd kikapcsoltam a gépet és gyakori keverés mellett hagytam hűlni kb.  33-34 fokra. Ekkor hozzákevertem a porított kakaóvajat (10 dkg csokoládéra vetítve 1 gr-ot kell számolni), majd hagytam még tovább hűlni kb. 30-31 fokra. Ekkor kezdtem el a csokiburok készítését.Ez azért szükséges, mert így alakul ki a csokoládé kristályszerkezete szép fényes roppanós marad a csokoládé. 

A polikarbonát formát hajszárítóvak kicsit előmelegítettem. Fontos, hogy csak pár fokkal legyen melegebb, mint a csokoládé.

A forma mélyedéseit teljesen teleöntöttem csokoládéval és addig hagytam dermedni, amíg a szélén picit sötétebb lett a csoki. Ekkor megfordítottam a formát, egy tál fölé tartottam és a felesleges csokoládét kicsöpögtettem a formából. A tetejét habkártyával húztam simára. Hűtőbe tettem és addig hagytam ott, amíg a csokoládé teljesen megszilárdult.

A töltelékhez  kicsit megolvasztottam a mogyorónugátot.

A hűtőből kivett forma közepéig kiskanál segítségével tettem a mogyorónugátból, majd arra került a karamell  krémből, helyet hagyva a  lezárásnak. Annyi időre tettem vissza a hűtőbe, amíg a csokoládét újra temperáltam.

A bonbonformát kivettem a hűtőből, egy kanál segítségével rákanalaztam a maradék csokoládét és a felesleget habkártyával lehúztam. Újra hűtés következett. Kb. 1 óra múlva megfordítottam a formát és kipottyantak belőle a bonbonok.
A tetején a mélyedésbe felolvasztott fehér csokoládét tettem kiskanál segítségével.

Vörösboros-marcipános-eperpürés bonbon

Ez a bonbon még a múlt héten készült, nagy meleg volt, ezért késő este álltam neki, éjfélkor már kész volt kétféle. Akinek készítettem már többször kóstolta a bonbonjaimat és nagyon dicsérte. Ezért most képes voltam nekiállni későn este, mert olyan szépen kért. Na meg azért is, mert  komám:-))

Ennek a bonbonnak az ötletét Praliné Paradicsom egyik bonbonja adta. Gyorsan akartam valami finomat készíteni, meg az is szempont volt, hogy ne kelljen vele sokat macerálni:-)))

Vörösboros, marcipános, eperpürés bonbon

Hozzávalók:

a külső csokiburokhoz:

15 dkg jó minőségű étcsokoládé (81%-os Arriba)  (nekem nagyon ízlik ez a csoki),

1,5 gr porított kakaóvaj,

a töltelékhez:

10 dkg eperlekvár,

0,3 dl tejszín

5-8 dkg marcipán,

5 dkg fehér csokoládé,

2 evőkanál vörösbor.

Elkészítés: először az eperlekvár készítettem el. Az epret összeturmixoltam, majd összekevertem a mézzel és pár perc alatt beforraltam, gyakran kevergetve. A citromfüvet apróra vágtam és azt is a püréhez szórtam. Amikor már jó sűrű volt, hozzákevertem a dzsemfixet és pár perc forralás után hagytam teljesen kihűlni.

A  csokoládé burokhoz temperáltam a csokoládét. Ennél a formánál a helyes temperálás nagyon fontos. A csokiolvasztó kis gépemben felolvasztottam a csokoládé felét a 2. fokozaton, ez kb. 40-45 foknak felel meg, majd kikapcsoltam a gépet és gyakori keverés mellett hagytam hűlni kb.  33-34 fokra. Ekkor hozzákevertem a porított kakaóvajat (10 dkg csokoládéra vetítve 1 gr-ot kell számolni), majd hagytam még tovább hűlni kb. 30-31 fokra. Ekkor kezdtem el a csokiburok készítését.Ez azért szükséges, mert így alakul ki a csokoládé kristályszerkezete szép fényes roppanós marad a csokoládé.  

A polikarbonát formát hajszárítóvak kicsit előmelegítettem. Fontos, hogy csak pár fokkal legyen melegebb, mint a csokoládé.

A forma mélyedéseit teljesen teleöntöttem csokoládéval és addig hagytam dermedni, amíg a szélén picit sötétebb lett a csoki. Ekkor megfordítottam a formát, egy tál fölé tartottam és a felesleges csokoládét kicsöpögtettem a formából. A tetejét habkártyával húztam simára. Hűtőbe tettem és addig hagytam ott, amíg a csokoládé teljesen megszilárdult.

Közben elkészítettem a marcipános krémet. A tejszínt egy percig forraltam, majd belereszeltem a marcipánt és beletördeltem a fehér csokoládét. Addig kevertem, amíg sima krémet nem kaptam. Ekkor beletettem a vörösbort és azzal is jól elkevertem.

A hűtőből kivett forma közepéig kiskanál segítségével tettem az eperpüréből, majd arra került a marcipános krémből, helyet hagyva a  lezárásnak. Annyi időre tettem vissza a hűtőbe, amíg a csokoládét újra temperáltam.
A bonbonformát kivettem a hűtőből, egy kanál segítségével rákanalaztam a maradék csokoládét és a felesleget habkártyával lehúztam. Újra hűtés következett. Kb. 1 óra múlva megfordítottam a formát és kipottyantak belőle a bonbonok.

A játék vége és a sorsolás

Nagyon szépen köszönöm mindenkinek a játékot, szerintem nagyon jól sikerült.

A játék kiírás posthoz 115 komment érkezett, ami nagyon magas szám, nem is mertem volna remélni.

A játékban, vagyis a sorsolásban 101 játékos vett részt. (Remélem mindenki bekerült, aki kommenetet hagyott).

A magas számra való tekintettel most nem készítettem cédulákat, random org-al sorsoltam ki a nyerteseket.

Azt is remélem, hogy az ajándékoknak sikere lesz és legalább olyan örömmel fogják a nyertesek használni, mint amilyen örömmel én adom:-)))

Akkor lássuk a listát, amit készítettem a számokkal és a nevekkel:

Szóval akkor a nyertesek:

Az első nyertes: Éva (Takarékos konyha)                         A második nyertes Pici Juci

Sok szeretettel gratulálok a nyerteseknek és kérem, hogy ide írjátok meg a címeteket, hogy még a hét elején fel tudjam adni a nyereményeket!

Régi emlékek, csokoládék, avagy egy játék margójára

Kép: innét                                                                                   Kép: innét

Napok óta fogalmazom magamban azt az érzést, amit a meghirdetett játék kommentejei váltottak ki bennem.

Először is köszönöm, hogy ennyien jöttetek és meséltétek el régi kedvenc játékaitokat, na és a kedvenc csokitokat is megemlítettétek.

A játék számomra nem várt sikert hozott, amely annak köszönhető, hogy mindenki szívesen emlékezett a régi időkre, a gyerekkorára.

Nekem is nagyon sok szép emlék jött elő és ma keresni kezdtem a régi finom csokikat az interneten.  Találtam is egy oldalt, ahol sok régi csoki papírja látható. Az oldal itt található.

Jó volt emlékezni a régi játékokra is. Nyáron mindig kint lógtunk a lakótelep hasonló korú gyerekeivel. Építettünk bunkert, voltak fiús játékaink is, de legtöbbször babáztunk. A házunk előtt egy park volt, ahol leterítettünk egy plédet és egész nap babaruhát szabtunk, varrtunk maradék anyagokból, még a mackónak is lett ruhája. Csúcs időszak volt. Ha éhesek voltunk berohantunk a lakásba, a mamám levágott egy szép nagy szelet kenyeret, megkente kacsazsírral, tett rá pár szelet paprikát és rohantunk vissza. Ha véletlenül leejtettük, felvettük és ettük tovább. Nem szaladt oda anyuka, hogy jaj nem szabad kislányom megenni, beteg leszel. :-)))
Nem is volt semmi bajunk:-))

Szóval szép időszak volt.

Csokoládét nem kaptunk minden nap, sóvárogtunk is érte sokszor. Volt tőlünk nem messze egy kis bolt, ahol a pult mögött kedves néni szolgált ki. Darabszámra lehetett venni a fruttit és a stolwerket, amelyek olyan nagy üvegben voltak, szépen sorakoztak egymás mellé. Imádtuk a bocskorszíjat, a mini boci csokit. Sokszor csak elmentünk az üzlethez, hogy bámészkodjunk befelé. Azért a néni egyszer -egyszer megkínált bennünket egy kis cukorral.  



                                                                                                                                                          Kép: innét

Apukám egy élelmiszernagykerben dolgozott és karácsonykor minden gyerek kapott egy csomagot, benne a legfinomabb csokoládékkal. Annál szebb nap nem volt az évben. A bátyám majdnem egy nap alatt megette, én pedig beosztottam, aztán jött kuncsorogni, én meg jó testvérként megosztottam vele. Volt két csoki amit nem voltam hajlandó megosztani, ez a Melba kocka és a Melódia szelet. Ez önző módon csak az enyém volt.

Kép: innét

A kedvencem közé tartozott még a Százszorszép desszert ( az üres doboza igazi kincs volt) , a Konyakmeggy  és a Szerencsi Arany bonbon. Abban voltak ám a csuda finom csokikockák. Igaz ezek csak ritkán látott vendégek voltak nálunk, igazi ünnep volt, ha anyukám, vagy a nagymamám ilyet kapott, mi pedig rögtön lecsaptunk rá.

  Kép: innét




Volt még két csoki, amelyeknek ízét  ma is  érzem a számban, ez pedig az Arany kocka és az Ezüst kocka volt. Mit nem adnék most egy kockáért.  
Tudom az Arany kockát ma is gyártják, de nem olyan, mint régen:-))

Kicsit hosszúra sikerült az összefoglaló, de nem maradhat ki az Utasellátós csokirúd sem, amit a nagyobb vasútállomáson a büfében lehetett kapni. Jó tömény volt, a tésztája meg kicsit ropogós és celofánba volt csomagolva. Mennyei volt:-))
Kép: innét

 Végül, de nem utolsó sorban álljon itt még egy csoki, amelyet a legtöbben említettek és ez nem más, mint a Piros mogyorós csoki.

Kép: innét

Az ajándékok

Nem csigázlak tovább benneteket. Miután meggyógyult a gépem, már tudok feltölteni képeket, ezért hozom a beígért ajándékokat.
Remélem így még nagyobb kedvetek lesz a játékhoz :-)
Kicsit izgulok, hogy a játék végére meglegyen a 200, amiért a játék létrejött. :-))
Két ajándékot sorsolok ki, mindkettő bonbonkészítő forma. Mindkettőhöz jár még bonbon kapszli is. Remélem Nektek is tetszeni fog:-))
További jó játékot! 
Kommenteket, ha játszani szeretnétek, itt hagyjatok!

Találtam pár játékost, aki még nem jelentkezett be követőmnek, Ők ha akarnak jelentkezzenek be, mert a játék kiírása szerint kimaradnak a sorsolásból:-))

(Ez volt a 100. bejegyzésem:-))

Mogyorós bonbon marcipánnal

Ez a bonbon receptem a Kifőztük júniusi számában jelent meg. Az internetes újság térítésmentesen  letölthető innét.

Ne feledjétek a játékot, még lehet rá jelentkezni itt, június 18.-ig.

Mogyorós bonbon marcipánnal

Hozzávalók:
a külső csokoládé burokhoz:
15 dkg jó minőségű étcsokoládé (minimum 55 %-os)

a nugát krémhez:
10 dkg mogyorós nugát,
3 evőkanál mandulás tojáslikőr,

6 szem egész, natúr mogyoró
5 dkg marcipánmassza.

Elkészítés: a polikarbonát formánál nagyon fontos a megfelelő temperálás, mert csak akkor jön ki sérülés nélkül a bonbon a formából. Az étcsokoládé felét gőz fölött egy kis edényben felolvasztjuk, figyelve arra, hogy a csokoládé hőfoka ne menjen 40 fok fölé. Amikor teljesen felolvadt, levesszük a tűzről és beletördeljük a csokoládé másik felét, addig keverjük, amíg elolvad. Ekkor a hőfoka kb. 28 fok. Ez azért szükséges, mert így alakul ki a csokoládé kristályszerkezete, szép fényes roppanós marad. Ezután újramelegítjük a csokoládét kb. 33 fokra. A polikarbonát forma mélyedéseit teljesen tele öntjük a csokoládéval és addig hagyjuk dermedni, amíg a szélén picit sötétebb lesz a csokoládé. Ekkor a formát egy tál fölé fordítjuk és hagyjuk, hogy a felesleg kifolyjon belőle. A tetejét habkártyával lehúzzuk, és addig tesszük hűtőbe, amíg a csokoládé teljesen meg nem szilárdul.
A nugát krémet szintén vízgőz fölött felolvasztjuk, hozzákeverjük a likőrt, hagyjuk kihűlni.
A mogyoró szemeket elfelezzük és marcipánnal burkolva, kis golyókat formázunk belőle.
A hűtőből kivesszük a bonbonformát. Az aljára egy kiskanálnyi krémet teszünk, ebbe nyomjuk bele a marcipán golyókat, majd krémmel befedjük.
Annyi időre tesszük vissza a hűtőbe, amíg a maradék csokoládét a bonbon lezárásához újra temperáljuk.
A bonbonformát kivesszük a hűtőből, egy kanál segítségével rákanalazzuk a maradék csokoládét és a felesleget habkártyával lehúzzuk. Újra hűtés következik, amely kb. 1 óra. Ezután a bonbon a formából kifordítható.

Tipp: polikarbonát forma helyett használhatunk szilikon formát is, akkor egy kis ecset segítségével kétszer kenjük ki a formát a megfelelő csokoládé burok eléréséhez.

Újabb játék- mert játszani jó!

Igen,  játszani jó....én is szeretek, meg azt is, ha én hirdethetem.

Lassan közeledünk itt is és a Facebookon is a 200 követőhöz. Ez számomra egy fantasztikus szám akkor, amikor még egy éves sincs a blogom:-))

Nagyon szeretem ezt a blogot, és örülök, hogy nektek is tetszik.

Ennek örömére ismét játékba hívlak benneteket.

Az ajándékok már megvannak, már csak gazdáikat várják. Az ajándék még  titok, bár nem annyira, mert egy bonbonos blog mit is sorsolhatna....?

A játék is magához a játékhoz és a csokoládéhoz kapcsolódik. 

Nem kell mást tenni, mint kommentben megírni, hogy gyerek korotokban mivel szerettetek játszani és melyik csokoládé volt a kedvencetek. :-)

Azok között fogok két ajándékot kisorsolni, akik ehhez az üzenethez kommentet hagynak és követőim. (Ehhez a profilodat nyilvánossá kell tenned)

A játék addig tart, amíg itt és a FB-is a követők száma eléri a 200-at, de legkésőbb június 18.-ig.
Sorsolás: június 19.-én

Remélem szívesen játszotok velem.

Az ajándékokat hamarosan felteszem ide és a FB-ra is.

Azért nem ott hirdetem meg a játékot, mert a FB új szabályzata alapján nem lehet lájkolós játékot hirdetni, csak valami külön szabály alapján. Az meg nekem magas volt:-))))

Szóval játékra fel, várok mindenkit szeretettel!

Nagyon jó kis játékot találtok Viannénél is a Levendula és csokoládé blog tulajdonosánál is, nézzétek meg, szuper szilikon formát lehet nyerni :-) Játék vége: június 15.-én.

(Fotó:  innét)

Megjelent a Kifőztük 2011. júniusi száma.

Megjelent a Kifőztük júniusi száma.

Már a címlap is elárul majdnem mindent. Színpompás tavaszi, nyári ételek, sok friss zöldség, friss gyümölcs, amit hiányoltunk a télen.

Az újság most is ingyenesen tölthető le innét.

Egy kis kedvcsináló a címlapon kívül, az én receptem.

Táblás variációk

Előfordul a bonbonozásnál, hogy több csokit olvasztok meg, mint amire szükség van. Ilyenkor jön jól, ha van ilyen kicsi táblás, vagy nagyobb formánk, amivel egyszerűen készíthetünk táblás csokikat, különféle ízesítéssel. 

A kis sárga csokiolvasztó gépemhez volt több forma is, többek között ez is. Ebbe öntöttem bele a temperált, megmaradt csokoládét, majd a tetejét megszórtam liofilizált eperrel, pirított sótlan mogyoróval, pisztáciával.

Hasonló táblás variációkat találtok Erinaceánál és Viannénál is.

Táblás variációk

Hozzávalók:

10 dkg jó minőségű étcsokoládé (minimum 55 %-os),

a tetejére:

liofilizált eper, vagy málna,

őrölt pisztácia,

pirított, sótlan mogyoró.

Elkészítés: temperáljuk a csokoládét, az étcsokoládé felét gőz fölött egy kis edényben, vagy csokiolvasztó kis gépben felolvasztjuk, figyelve arra, hogy a csokoládé hőfoka ne menjen 40 fok fölé. Amikor teljesen felolvadt, levesszük a tűzről és beletördeljük a csokoládé másik felét, addig keverjük, amíg elolvad. Ekkor a hőfoka kb. 28 fok. Ez azért szükséges, mert így alakul ki a csokoládé kristályszerkezete, szép fényes roppanós marad. Ezután újramelegítjük a csokoládét kb. 33 fokra.

Ezt a csokoládét öntjük bele a formába. Tetejét megszórjuk különböző szárított gyümölccsel, pisztáciával, vagy moygoróval. Hűtőbe tesszük 1-2 órára és utána kifordítjuk a csokoládét.

Új szerelem, új csokiolvasztó és melegentartó

Régebben már írtam arról, hogy szerelem volt első látásra, amikor megpillantottam a csokiolvasztó kis gépemet. Igaz, amikor kibontottam egy pöttyet kicsinek tartottam, de nem volt vele gond, meg lehetett oldani vele a csokiolvasztást. Én szerettem.

Most azonban egy újabb kis masinával lettem gazdagabb, ami szintén szerelem volt első látásra, de ez egy új szerelem:-)

A neten barangolva jutottam el a Lacor céghez, akinek van webáruháza is és szuper dolgokat árulnak. Itt láttam meg ezt a kis gépet, de nem nagyon tudtam elképzelni, hogy mekkora, bár oda volt írva, hogy 1 literes tartálya van.Aztán amikor kibontottam, tudtam, hogy jól megleszünk egymással.
Azóta már ki is próbáltam és mondhatom, hogy szuper. Sokkal gyorsabban olvad benne a csoki és ami a fő, hogy több csokit lehet beletenni, mint a másikba.
A gép itt található.

Eperfagyi bonbon

Viannétól hoztam az ötletet, a Levendula és csokoládé blog szerzőjétől, aki nagyon finom bonbonokat és egyéb finomságokat készít. Most a nagy meleg miatt már nem lehet bonbonozni, de vár még pár postolásra. Így jött az ötlete Viannénak, hogy mire lehet nyáron is hasznosítani a szilikon bonbon formákat. Nagyon klassz ötlet, főleg vendégváráskor, egy egy süteményt is fel lehet dobni vele. Na meg Szepyke is hasonló ötletet adott :-)) Tegnap eperfagylaltot készítettem, recept a másik blogomban található. Ezzel a krémmel próbáltam ki a fagyi bonbont. Köszi az ötletet itt is.