Karamell krém tubusos sűrített tejből

Mindig "pici irigységgel" figyeltem a blogokban a dobozos sűrített tejből készült karamell krémeket. Felénk nem lehet ilyesmit kapni. Jó tudom lehet valahonnét rendelni, de nem rendeltem. Viszont nagyon szeretem, a karamell ízt,  gyermekkoromban a kedvencem a stolverk volt. Ma már nem is ismerik ezt a cukrot. Jó nem  volt egészséges, meg mindig odaragadt a fogamhoz, na de annak az íze, hmmm... Darabra is lehetett venni abból a pici édességboltból, amiről a múltkor már írtam. A karamell íz iránti szeretet  azonban megmaradt. Amiben karamell van, csak jó lehet. A napokban láttam Tücsök Bogárnál, hogy tubusos sűrített tejből is lehet készíteni, befőttes üvegben. Őszintén megmondom, picit féltem, hogy nem pattan-e el az üveg a hosszú főzés közben, de Tücsök Bogár megnyugtatott, hogy nem fog. Azért félve emeltem fel időnként az edény fedelét. Láss csodát, minden épségben maradt és izgatottam szedtem ki a csodás krémet. A 3 órás főzési időt betartottam, majd hagytam teljesen kihűlni, de nekem kicsit folyósabb volt, mint amire nekem szükségem lett volna a bonbonokhoz, ezért tanácsért Tücsök Bogárhoz fordultam, aki azt mondta tegyem vissza főni. Így még egy órát ismét vízfürdőbe került, ekkor már jó lett. Köszönöm a receptet itt is, csodás bonbon készült belőle. Az eredeti recept itt található.

Karamell krém

Hozzávalók:
3 db tubusos sűrített tej

Elkészítés: a sűrített tejet egy befőttes üvegbe nyomtam és a tetejét lezártam. Egy fazékba állítottam,  amelybe annyi vizet tettem, hogy az üvegben lévő sűrített tej vonalánál picit feljebb érje a víz, a fedőt rátettem. A gázt a legkisebb fokozatra állítottam, majd így főztem 3 órát. Ha sűrűbbre szeretnétek, akkor hagyhatjátok 4 órát is. Amikor kivettem még folyós volt, de hűlés után nagyon jó állaga lett.

Karamell bonbon

Az előző bejegyzés kommentjeiből úgy láttam sok karamell rajongó van, velem együtt. Mióta elkészült Tücsök Bogár egyszerű, de nagyszerű karamell receptje tubusos sűrített tejből, azóta több bonbon is készült vele.

Nagyon tetszik az állaga, na én nem utolsó sorban nagyon finom (sajna:-))) Ehhez a bonbonhoz felhasznált karamell krémbe nem tettem fehér csokit, mert olyan kicsit folyósabb krémet szerettem volna. Féltem kicsit a bonbonzárástól, de simán sikerült vele. Ez a bonbon is polikarbonát formában készült, kezdek belejönni, na meg megszeretni. Kaptam sok segítséget hozzá, de ki kell tapasztalni. Azt tapasztaltam az enyémnél, hogy amikor teletöltöm csokival, akkor nem kell rögtön megfordítani, hogy kicsöpögjön a felesleg, mert nálam túl vékony lett az oldala. Ez a mostani már jól sikerült, a 15 db-ból (már bánom, hogy nem mind a 21-et készítettem el), 2 nem jött ki belőle, mert nagyon vékony volt az oldala a csokihüvelynek. Ez azért a múltkori összes beragadtnál azért jobb arány:-)) De nekem nem jött ki úgy, mint ahogy Wagner Beánál láttam a videón, bizony egy picit oda kellett csapni. Viszont az eredmény kárpótolt mindenért. Csodás fényes, roppanós bonbon, kissé folyós karamell krémmel.

Karamell bonbon

Hozzábalók:

10 dkg jó minőségű étcsokoládé (75 %-os),

5 dkg karamell krém (következő postban benne lesz, addig is nézzétek meg Tücsök Bogárnál).

Elkészítés: a csokoládé temperálásával kezdtem. Ennél a formánál a helyes temperálás nagyon fontos. (Remélem a héten meg lesz a hőmérő is hozzá:-))

A csokiolvasztó kis gépemben felolvasztottam a csokoládé felét a 2. fokozaton, ez kb. 40 foknak felel meg, majd kikapcsoltam a gépet és hozzátördeltem a maradék csokit. Addig kevertem, amíg elolvadt, ekkor a hőmérséklete kb. 28 fokos. Ez azért szükséges, mert így alakul ki a csokoládé kristályszerkezete szép fényes roppanós marad a csokoládé.  Ezután újramelegítettem kb. 33 fokra. A polikarbonát forma mélyedéseit teljesen tele öntöttem csokoládéval és addig hagytam dermedni, amíg a szélén picit sötétebb lett a csoki. Ekkor megfordítottam a formát, egy tál fölé tartottam és a felesleges csokoládét kicsöpögtettem a formából. A tetejét habkártyával húztam simára. Hűtőbe tettem kb. 20 percre, majd kivettem és a karamell krémmel megtöltöttem. Ismét hűtőbe tettem kb. 20 percre. 

A megmaradt csokoládét újra temperáltam és a hűtőből kivett bonbonok tetejére a csokoládét rácsurgattam. Ismét habkártyával húztam le a felesleget.  Újra hűtő legalább 1-2 órát és utána kifordítottam  a formából.

Karamellás- marcipános óriás bonbon

A napokban Tücsök Bogárnál olvastam a karamell egyszerűbb készítési formáját, ami tubusos sűrített tejből készült. Ki is próbáltam, elsőre kicsit hígabb lett, mint gondoltam, aztán Tücsök Bogár tanácsára visszatettem még a gázra, hogy sűrűbb legyen. Nagyon finom lett és már tudtam is, hogy mit készítek belőle. 

Erinaceánál láttam, hogy muffin formában készített tallérokat. Köszi az ötletet itt is. Gondoltam, hogy én is kipróbálom, találtam is hozzá egy margarétás muffin formát. A tetején a szirmokat kikentem egy kis fehér csokival és arra ment az étcsokoládé. A fénykép nem adja vissza annyira, de nagyon érdekes lett a teteje ettől. Nem egy könnyű formát választottam, mert hullámos a széle és jobban kellett figyelni, hogy mindenhol egyformán legyen kikenve. Tetszett a forma, sikerült is az óriás bonbon, de azt hiszem maradok az apróbb formáknál. Itt ugyanis, hogy a kifordításnál ne pattanjon el a bonbon, ezért vastagabbra készítettem az alját és a lezárást is. Ettől valóban egy óriás bonbon született. Lehet még kipróbálom egy kisebb formával, viszont nagyon finom lett. 6 darab óriás bonbon lett ebből a mennyiségből.

Karamellás-marcipános óriás bonbon

Hozzávalók:

a külső burokhoz:

15 dkg étcsokoládé

a krémhez :

10 dkg karamell krém

5 dkg fehér csokoládé

6 dkg marcipán.

Elkészítés: a fehér csokoládét felolvasztottam és egy kis ecset segítségével a szirmokat kihúztam vele. 

A karamellkrém leírását később beírom, addig is Tücsök Bogárnál elolvashatjátok. Ehhez a krémhez hozzákevertem a fehér csokoládét, addig kevertem, amíg felolvadt, majd hagytam hűlni.

A külső burokhoz temperáltam a csokoládét. A csokiolvasztó kis gépemben felolvasztottam a csokoládé felét a 2. fokozaton, ez kb. 40 foknak felel meg, majd kikapcsoltam a gépet és hozzátördeltem a maradék csokit. Addig kevertem, amíg elolvadt, ekkor a hőmérséklete kb. 28 fokos. Ez azért szükséges, mert így alakul ki a csokoládé kristályszerkezete szép fényes roppanós marad a csokoládé.  Ezután újramelegítettem kb. 33 fokra és a forma aljába tettem 2 kiskanál csokoládét, majd egy ecset segítségével az oldalát is kb. fél cm magasan kikentem, majd hűtőbe tettem pár percre. Másodszor már csak az oldalát kenetem ki és ismét hűtő.

Ezután 2 kiskanál karamell krémet tettem a formába . 

A marcipánt 6 egyenlő részre vágtam és akkorára formáztam, mint a muffin forma, majd a karamell krém tetejére tettem. 

A csokoládét újra temperáltam és lezártam vele a bonbont, ismét hűtőbe tettem kb. 2 óra hosszára. Utána megfordítottam a formát, a rugalmas formának köszönhetően picit széthúzogattam a  szilikont és kinyomtam belőle a bonbont.

Meglepetés és köszönet - II. felvonás

Ez egy ilyen hét. Egyik meglepetés követi a másikat :-))

Ma is csöngetett a postás, na jó nem kétszer csak egyszer. Helyes kis boríték gyors feltépése - párom szerint nálam rondábban senki nem bont levelet:-)) - és ismét csak ámulat.

Most Emőke, a Balhétterem blog tulajdonosa lepett meg egy ív csokoládé transzferfóliával, nem is akármilyennel, hanem olyannal, amilyen nekem nincs. Állatos és nagyon édes :-))

Emőke!

Köszönöm szépen itt is a kedvességed!!! Hamarosan egy finom bonbonra kerül a tegnapi eperrel együtt :-))

Meglepetés és köszönet

A napokban kaptam egy kedves olvasómtól, Zsuzsától levelet. Azt írta, hogy szeretne küldeni nekem valamit, adjam meg a címemet. 

Nagyon meglepődtem, hogy valaki olvassa a blogomat és egy külföldi útján rám gondol, vesz valamit és önzetlenül, ajándékként elküldi nekem. 

Amennyire meglepődtem, annyira örültem is ma amikor hazaértem és egy kis csomag várt, benne ez a zacskó liofilízalt eperrel. 
Leültem, gyorsan felbontottam, megkóstoltam. Valami csodás így magában is, nem is tudom leírni amit éreztem. Olyan intenzív eper illata van, mint a frissnek. Ahogy ott ültem és nézegettem a csomagot, ami gondosan pufi borítékba volt csomagolva, nehogy összetörjön az eper benne, nem azon gondolkodtam először, hogy mire fogom használni, hanem azon, hogy mégsem olyan rossz világban élünk. 
Amíg "ismeretlen" emberek egymásnak örömet szereznek, meglepik valami olyannal, amit szeretne, vagy csak írnak pár jó szót levélben, kommentben, addig hiszek abban, hogy jobb világban élhetünk, de ezért nekünk kell tenni és nem is keveset:-)))

Zsuzsa!
Szeretném itt is megköszönni a kedvességedet, valóban nagy örömet szereztél vele. Már most jár az agyam, mire használjam fel:-)))

Marcipános-kókuszos mokka kocka

A polikarbonát forma kudarca után inkább mártott kockát készítettem ma. Most egy időre elvetettem a formában való készítést:-)) Nekem ezek a réteges bonbonok jobban bejönnek. Több ízt lehet összehozni benne. Ehhez a bonbonhoz  transzfer fóliát is tudtam használni. Egy 14x14-es kis fehér tálkát sütőpapírral kibélelek és abba készítem a bonbont. Amikor minden réteg belekerült, és jól lehűlt, akkor 25 közel egyforma kockára vágom még a tálban, majd kiemelem a papírral együtt és utána kezdem mártani a kockákat a temperát csokiba.

Marcipános-kókuszos-mokka bonbon

Hozzávalók:

10 dkg marcipán

a mokka krémhez:

10 dkg étcsokoládé,

0,5 dl tejszín

2 kiskanál nescafé,

2 evőkanál Mozart likőr,

 a kókusz krémhez:

10 dkg fehér csokoládé,

5 dkg kókuszreszelék,

0,5 dl tejszín.

a külső csokiburokhoz:

10 dkg jó minőségű étcsokoládé (75 %-os).

Elkészítés: a marcipánt a tálka méretére nyújtom és az aljába teszem.

A mokka krémhez a tejszínt egy percig forralom, majd beletördelem az étcsokoládét és addig keverem, amíg teljesen elolvad. A likőrt egy kis pohárban megmelegítem és feloldom benne a kávét. A csokival jól elkeverem. Hagyom teljesen kihűlni, majd ráöntöm a marcipánra. Kb. 15 percre hűtőbe teszem.

Addig elkészítem a kókusz krémet. A tejszínt egy percig forralom, majd beletördelem a fehér csokoládét és hagyom felolvadni. A végén belekeverem a kókuszt is. Hagyom teljesen kihűlni, majd a hűtőből kivett tálba a kávé krémre öntöm. Ismét hűtőbe teszem annyi időre, amíg megdermed a krém. Ekkor kiveszem és felkockázom.

Közben a csokoládét temperálom. A csokiolvasztó kis gépemben felolvasztottam a csokoládé felét a 2. fokozaton, ez kb. 40 foknak felel meg, majd kikapcsoltam a gépet és hozzátördeltem a maradék csokit. Addig kevertem, amíg elolvadt, ekkor a hőmérséklete kb. 28 fokos. Ez azért szükséges, mert így alakul ki a csokoládé kristályszerkezete szép fényes roppanós marad a csokoládé.  Ezután újramelegítettem kb. 33 fokra. Ebbe mártottam bele a kockára vágott bonbonokat., amiket egy genotherm fóliára tettem.

A transzfer fóliát a csokikockáknál picit nagyobbra vágtam és a még meg nem dermedt csokira tettem és a mártóvillával kicsit elsimogattam, hogy ne maradjon alatta levegő buborék, mert akkor a minta nem megy át a minta a bonbonra.

Tojáslikőr - VKF 41!

Nagyon örültem a témának, amit Mézigörl, a VKF 41. fordulójának háziasszonya írt ki. Nevéből adódóan mi is lehetett volna más, mint a méz.

Miért is a mézet választotta? (idézet  Mézigörl blogjából)

"...a méz csupa napsugár és napfény, amire az ember egészségének nagy szüksége van."

(Ignácz Sándor, 1943) 

Colors in the kitchen hívta fel a figyelmemet (köszi:-), hogy ez a recept is belefér a VKF-41. fordulójába, akkor meg miért ne:-))

A napokban készített bonbonhoz volt szükség tojáslikőrre. Itthon viszont nem volt, ezért gondoltam készítek valamiből. Több receptet is elolvastam, de majdnem mindenhol tiszta szesszel készült, ami szintén nem volt itthon. (hmmm, micsoda háztartás, ahol nincs tiszta szesz a kamrában:-))Valahol olvastam, hogy vodkával is jó, amiből találtam egy üveggel. Elég poros volt az üveg, régóta ott lehet a polcon. Nálunk senki nem szereti. Na gondoltam indul az újrahasznosítás. Jó sűrűre készítettem a likőrt,  kevés alkohollal. Annyira megtetszett, hogy Húsvét előtt még egyszer el fogom készíteni.

Tojáslikőr

Hozzávalók:

4 tojássárgája,

2 evőkanál méz,

15 dkg cukor,

1 rúd vanília kikapart belseje,
4 dl tejszín,

3,5 dl vodka.

Elkészítés: A tejszínt feltesszük melegedni, a tojássárgákat habosra keverjük a cukorral, a mézzel, hozzáadjuk a vanília kikapart belsejét.Addig főzzük állandó keverés mellett, amíg be nem sűrűsödik. Ekkor levesszük, kicsit hagyjuk hűlni, majd hozzákeverjük a vodkát. Aki erősebben szereti, tehet bele többet is. Amikor teljesen kihűlt, akkor leszűrjük, egy üvegbe öntjük és hűtőbe téve tároljuk.

Aszalt epres-kókuszos bonbon - VKF 41!

Nagyon örültem a témának, amit Mézigörl, a VKF 41. fordulójának háziasszonya írt ki. Nevéből adódóan mi is lehetett volna más, mint a méz.

Miért is a mézet választotta? (idézet a blogjából)

"...a méz csupa napsugár és napfény, amire az ember egészségének nagy szüksége van."

(Ignácz Sándor, 1943) 

Szeretjük a mézet, a bonbonokhoz is több esetben használom. 

Pár napja aszalt gyümölcsöket vettem, többek között aszalt epret is, bár akkor még nem kifejezetten bonbon készítés miatt. A férjem ugyanis előszeretettel tesz különböző aszalványokat a törkölypálinkába. Mivel még nem ettem aszalt epret, kíváncsiságom odáig fajult, hogy felbontottam a csomagot és megkóstoltam. Mit mondjak, nagyon finom volt és tudtam, hogy nem a pálinkába fogja végezni rövid pályafutását. Már csak egy kis hozzá passzoló alkoholt kellett találni, amiben meg tud fürdeni és egy kicsit ázni. Aki keres az talál, zsindelyes szamóca pálinka, mely már jó ideje ott lehetett a bárszekrénybe, pont jónak mutatkozott. Ebben áztattam 2 napig. Én ugyan nem iszom szeszt sosem, de ezt a pálinkával átitatott epret meg tudtam volna enni azonnal. A pálinka átvette az aszalt eper édes ízét és a végén olyan volt, mint egy erős likőr, szóval isteni. Ezt képzeltem bele a bonbonba. A fehér csokis-kókuszos krémbe pedig méz került a kiírás szerint. A félbevágás miatt a próba is meg volt, mondhatom igen csak ütős lett a bonbon. Egy új bonbon formába készült a csoki, amellyel meg is gyűlt a bajom, mert nem a szokásos ecsettel kenés módszerrel készült. Na de erről majd máskor. Nem is sikerült olyan jól, van még mit javítani a technikán.  Ebben a formában 21 db bonbon lett. A nagysága: 2x3 cm-es és 1,7 cm magas.

Aszalt epres-kókuszos bonbon -  VKF 41!

Hozzávalók:
a külső burokhoz:

15 dkg jó minőségű étcsokoládé (most 75%-ost használtam),

a kókuszos krémhez:

10 dkg fehér csokoládé,

4 dkg kókuszreszelék,

1 dl kókusztej,

1 evőkanál méz,

szükséges még:

10 dkg aszalt eper (itt pár szem valahogy eltűnt:-)),

1 dl pálinka (most zsindelyes szamóca pálinka volt).

Előkészítés: : az aszalt epret 2 napra beáztattam a pálinkába, majd kisebb hasábokra vágtam (akkorára, hogy hosszában végigérje a formát). 

Elkészítés: először a kókuszos krémet készítettem el, mert le kell hűteni.. A kókusztejet 1 percig forraltam, majd beletördeltem  a fehér csokoládét és addig kevertem, amíg felolvadt. Hozzátettem  a kókuszreszeléket, jól elkevertem és egy kis tálban, hűtőbe tettem.
Közben temperáltam az étcsokoládét. A csokiolvasztó kis gépemben felolvasztottam a csokoládé felét a 2. fokozaton, ez kb. 40 foknak felel meg, majd kikapcsoltam a gépet és hozzátördeltem a maradék csokit. Addig kevertem, amíg elolvadt, ekkor a hőmérséklete kb. 28 fokos. Ez azért szükséges, mert így alakul ki a csokoládé kristályszerkezete szép fényes roppanós marad a csokoládé.  Ezután újramelegítettem kb. 33 fokra. A polikarbonát forma mélyedéseit teljesen tele öntöttem csokoládéval és addig hagytam dermedni, amíg a szélén picit sötétebb lett a csoki. Ekkor megfordítottam a formát, egy tál fölé tartottam és a felesleges csokoládét kicsöpögtettem a formából. A tetejét habkártyával húztam simára. Hűtőbe tettem kb. 20 percre, majd kivettem és a kókuszos krémmel kb feléig töltöttem. A feldarabolt eper darabot nyomtam a közepébe, vigyázva, hogy maradjon hely a lezáráshoz is.  Ismét hűtőbe tettem kb. 20 percre. A megmaradt csokoládét újra temperáltam és a hűtőből kivett bonbonok tetejére a csokoládét rácsurgattam. Ismét habkártyával húztam le a felesleget.  Újra hűtő legalább 1-2 órát és utána kifordítottam  a formából.

Mascarponés tojáslikőrös bonbon

Valamikor régen, boldogult lánykoromban azt hiszem szerettem a tojáslikőrt. A napokban készítettem egy kis üveggel, egészen sűrűre, nem túl sok alkohollal. Utólag talán lehetett volna erősebb is, na de majd legközelebb. Viszont nagyon finom lett, amolyan kontyalávaló, ahogy nagymamám mondta annak idején:-)  Ebből készült ez a bonbon is. Na jó bonbonnak picit nagyobb, de volt még, a karácsonykor vásárolt csokipohárkából és abba képzeltem bele ezt a finomságot. Mondhatom azt is, hogy nagyon jó lett, de nem szeretném magamat dicsérni:-)) 10 db-ot készítettem.

Mascarponés tojáslikőrös bonbon

Hozzávalók:
4 evőkanál tojáslikőr,
2  evőkanál mascarpone,
5 dkg marcipánmassza,
10 db csokipohár,
5 dkg étcsokoládé.

Elkészítés: a tojáslikőrt és a mascarponét összekevertem, majd kiskanál segítségével a csokipoharakba töltöttem, kb. 3/4-ig. A marcipánmasszát kinyújtottam nem túl vékonyra és a csokipohár méretének megfelelő nagyságú köröket vágtam ki belőle. Ezzel zártam le a krémet, de hagytam helyet a forma lezárásához is. Ezután temperáltam az écsokoládét és lezártam vele a csokipoharat. Hűtőbe tettem, hogy a csoki megdermedjen. Majd megfordítottam a csokipoharat és papírkapszliba tettem.

Marcipános kókuszkocka

Réges-régen (a mesék is így kezdődnek), még az üveghegyen is túl, volt egy picike csokoládé bolt nem messze tőlünk. Olyan, ahol a stollwerck karamell cukorkát, a fruttit (van aki még emlékszik rá?) olyan szép nagy üvegből árulták, szemenként lehetett venni. Csodálattal néztük a rengeteg csokikockát is, kedvencem  az arany és az ezüst kocka volt.

Talán ez ihlette a mai bonbonomat, azok a régi ízek, a régi hangulata a pici boltnak.

Na meg a tegnap vásárolt fóliák izgattak:-)))

Marcipános kókuszkocka

Hozzávalók: 
a marcipán réteghez:
10 dkg marcipán
1 evőkanál darált pisztácia (sótlan),

a kókusz réteghez:
0,5 dl tejszín,
10 dkg fehér csokoládé (Milka)
5 dkg kókuszreszelék,
1 kiskanál méz,

a csoki réteghez:
10 dkg jó minőségű étcsokoládé (55 %.os),
0,5 dl tejszín,
1 evőkanál rum

a bevonáshoz:
10 dkg jó minőségű étcsokoládé (75 %-os)

A pisztáciát aprító  gépben nagyon finomra daráltam, majd összegyúrtam a marcipánnal. Egy 16x16 cm-es kis tálat kibéleltem sütőfóliával és marcipánt a tál méretére nyújtottam és beletettem az aljába.

A kókusz réteghez a tejszínt 1 percig forraltam, majd beletördeltem a fehér csokoládét és hagyom, hogy teljesen felolvadjon. Ekkor kevertem bele a kókuszreszeléket. és a mézet. A kókuszos masszát a marcipánra simítottam és betettem a hűtőbe.

Amíg hűlt, elkészítettem a csoki réteget. Itt is a tejszínt egy percig forraltam, majd beletördeltem a csokit és hagytam teljesen felolvadni, a rumot is belekevertem. A hűtőből kivett tálba tettem a kókusz tetejére, szépen elsimogattam, majd ismét hűtőbe tettem.

Közben temperáltam a külső réteghez a csokoládét.

A csokiolvasztó kis gépemben felolvasztottam a csokoládé felét a 2. fokozaton, ez kb. 40 foknak felel meg, majd kikapcsoltam a gépet és hozzátördeltem a maradék csokit. Addig kevertem, amíg elolvadt, ekkor a hőmérséklete kb. 28 fokos. Ez azért szükséges, mert így alakul ki a csokoládé kristályszerkezete szép fényes roppanós marad a csokoládé.  Ezután újramelegítettem kb. 33 fokra. Ebbe mártottam bele a kockára vágott bonbonokat., amiket egy genotherm fóliára tettem.

A transzfer fóliát a csokikockáknál picit nagyobbra vágtam és a még meg nem dermedt csokira tettem és a mártóvillával kicsit elsimogattam, hogy ne maradjon alatta levegő buborék, mert akkor a minta nem megy át a minta a bonbonra.

Csokoládé transzferfólia

Nem tudom mennyire látszik a képen, de ilyen csodálatos transzferfóliákat kaptam.
Többen kérdezték tőlem, hol szerzem be.
Az üzlet, ahol kapni lehet:
Cuki diszkont
Székesfehérvár, Virág Benedek u. 9
T:22/330-900

Mozart kocka, avagy a Mozartkugel - újragondolva

Egy ideje már foglalkoztat a Mozart csoki készítés gondolata, mert imádom. Az egyik nagy kedvencem.

Az ok, amiért erre esett a választásom, mert a hűtőben volt egy doboz mogyorós nugát, amit mindenképpen fel kellett használni. A másik ok, hogy kifogyott itthon a Mozart golyó.

A Mozartkugl-ról ezt írja a Wikipédia:

A manapság világhírű Mozartkugelt (magyarul Mozart-golyó) – melyet az osztrák zeneszerzőről, Wolfgang Amadeus Mozartról neveztek el – egy salzburgi cukrász, nevezetesen Paul Fürst találta fel 1890-ben, amellyel az 1905-ös párizsi világkiállításon aranyérmet szerzett. A golyó formájú édesség nugátkrém, marcipán és csokoládé egyedülállóan finom kombinációja. Az eredeti salzburgi Mozart-golyó belsejében pisztáciával dúsított marcipángolyóval készült körbevéve vastag nugátkrém réteggel kívül pedig csokoládé bevonattal fedték be. Rövidesen a különböző salzburgi cukrászdák elkezdték az olcsó(bb) másolatokat készíteni, ekkor változtatta meg Fürst a terméke nevét „Original Salzburger Mozartkugeln”-re, ami a mai napig él és csak kizárólag Salzburgban gyártják, ennek következtében elég drága. 

Az újragondolás pedig azért született, mert mégsem akartam, hogy teljesen olyan legyen, meg nem is tudnám, ezért tovább gondoltam. Tetejére mi illett volna jobban, mint a hangjegyes fólia. A kocka alakú bonbon készítése még egyszerűbb is, mint a golyó forma. Olyan csodásan látszanak a rétegek. Ebből a mennyiségből nekem 25 db lett. A tál, amiben készítettem 16x16 cm-es, a kockák pedig 3x3 cm-esek lettek.

Mozart kocka

Hozzávalók:
20 dkg marcipán,
1 evőkanál sótlan, héj nélküli pisztácia,

a mogyorókrémhez:
15 dkg mogyoró nugátkrém (házilag is el lehet készíteni),
0,4 dl tejszín

a csokikrémhez:
10 dkg étcsokoládé,
0,3  dl tejszín,
2 evőkanál rum,

a külső burokhoz:
20 dkg jó minőségű étcsokoládé (75 %-os).

a díszítéshez: 
transzfer fólia.

Elkészítés: a kerámia tálat kibéleltem sütőfóliával,mert úgy könnyű kiemelni a masszát. (vagy egy fém 14x14-es krémes keretet használok, amit egy tálcára teszek, ez alatt is sütőfólia van),  A marcipánt felét a tál méretére nyújtottam  és a tál aljába tettem. A másik feléhez a pisztáciát a gyorsvágóban pépesre daráltam, majd a maradék marcipánnal átgyúrtam, a tál méretére nyújtottam, félretettem.
A mogyorós nugátkrémhez a tejszínt egy percig forraltam, majd ráöntöttem a mogyorós nugátkrémre, majd szép egyneművé kevertem, (ez a krém nem egyenlő az üvegben kapható mogyorós nugátkrémmel). A kicsit folyósabb krémet a  marcipán tetejére öntöttem, majd a hűtőbe tettem.

Ezalatt elkészítettem a csokikrémet (tudom, hogy ganachénak kellene írni, de nekem már csak csokikrém marad, csak így egyszerűen és szépen magyarul:-))). A tejszínt egy percig forraltam, majd beletördeltem a csokoládét és hagytam teljesen felolvadni, hozzákevertem a rumot is. Amikor kihűlt, a hűtőből kivett nugátkrém tetejére öntöttem és szépen elegyengettem A pisztáciás, a forma nagyságára kinyújtott marcipánnal befedtem a csokikrémet, majd ismét hűtő. Amikor a formában megszilárdult a csoki és a nugátkrém, a hűtőből kivettem és egyforma kockákra vágtam. (5x5 db)
Közben temperáltam a csokoládét.
A csokiolvasztó kis gépemben felolvasztottam a csokoládé felét a 2. fokozaton, ez kb. 40 foknak felel meg, majd kikapcsoltam a gépet és hozzátördeltem a maradék csokit. Addig kevertem, amíg elolvadt, ekkor a hőmérséklete kb. 28 fokos. Ez azért szükséges, mert így alakul ki a csokoládé kristályszerkezete szép fényes roppanós marad a csokoládé.  Ezután újramelegítettem kb. 32-33 fokra. Ebbe mártottam bele a kockára vágott bonbonokat., amiket egy genotherm fóliára tettem.

A transzfer fóliát a csokikockáknál picit nagyobbra vágtam és a még meg nem dermedt csokira tettem és a mártóvillával kicsit elsimogattam, hogy ne maradjon alatta levegő buborék, mert akkor a minta nem megy át a minta a bonbonra.

Nagyon finom lett.

Kumquat likőrzselés bonbon

Pár éve kaptam a kisfiamtól egy üveg kumquat ikőrt, amit Korfuról hozott. Mivel én nem iszom szeszt, meg az üveg is olyan jól nézett ki, Korfu szigetét mintázta, így a bárszekrénybe került. A héten voltam egy bevásárlóközpontban, ahol az előtérben egy standnál rengeteg szárított, kandírozott gyümölcsöt, olajos magokat árultak. Csak ámultam a kínálaton, míg nem megláttam a kandírozott kumqatot. Innét beindult a fantáziám. Egyébként is rákattantam a zselés bonbonokra. Vettem belőle vagy 10 szemet.. Láttam az eladó arcán egy kis csodálkozást, hogy csak ennyit vásárolok. Volt vagy 120Ft. :-) Hazajöttem és 2 napra beáztattam a gyümölcsöt, mondhatom tényleg kevés volt a 10 szem, mert fantasztikus finom. Frissen még nem ettem kumqatot, de biztos finom lehet. Ha valaki nem ismerné ezt az egzotikus gyümölcsöt, itt talál róla leírást.

A zselé szuperül sikerült, a csoki roppant, az ízhatás kitűnő volt. A csoki elfogyasztása után kellemes éde és egy picit fanyar íz maradt a szájban. 

Kumquat likőrzselés bonbon

Hozzávalók:

a csokiburokhoz:

5 dkg fehér csokoládé (most Milka)

10 dkg jó minőségű étcsokoládé (75%-os),

a töltelékhez:

5 db kandírozott kumquat ,

1 dl kumquat likőr,

2 kiskanál zselatinpor.

Elkészítés: a fehér csoki temperálását végzem el először, a csoki felét a csokiolvasztó gépemben felolvasztom szigorúan 40 fokig, majd beleteszem a másik felét és többször átkeverve hagyom felolvadni. Ekkor  a hőfoka kb. 22 fok körül van. Újra visszamelegítem  kb. 25-28 fokra és egy a csokit egy pici műanyag zacskóba teszem és a végét levágva a forma aljába teszek egy keveset. Hűtőbe teszem. 

Ezután az étcsokit temperálom. A csokiolvasztó kis gépemben felolvasztottam a csokoládé felét a 2. fokozaton, ez kb. 40 foknak felel meg, majd kikapcsoltam a gépet és hozzátördeltem a maradék csokit. Addig kevertem, amíg elolvadt, ekkor a hőmérséklete kb. 28 fokos. Ez azért szükséges, mert így alakul ki a csokoládé kristályszerkezete szép fényes roppanós marad a csokoládé.  Ezután újramelegítettem kb. 33 fokra és egy kis ecset segítségével a bonbon formát kétszer kikentem, közte a hűtőben pihent. 

Amíg a bonbon a hűtőben van, elkészítem a tölteléket. A kumquatot kiveszem a likőrből és apró darabokra vágom, a magot kiszedem belőle. A zselét pár kanál felmelegített likőrrel összekeverem, majd mehet bele a gyümölcs. Addig kell a bonbonba tölteni, amíg folyós állapotban van. A hűtőből kiveszem a formát és a kihűlt tölteléket kiskanállal a formába kanalazom, vigyázva, hogy helyet hagyjak a lezáráshoz. A csokoládét újra temperálom és a bonbonokat lezárom vele. Fél órára beteszem a hűtőbe és utána simán ki lehet pattintani a formából.

Vörösborzselés, csokoládékrémes bonbon fehér csokiba zárva

Már régóta szemeztem a fehér csokiburokkal, de még eddig nem csináltam. Ugyanis  nem szeretem, én meg szeretek olyat készíteni, amit én is szeretek:-))

Párom már nem ilyen válogatós. Mint mindig ez a csoki is meglepi volt estére neki, nagyon szereti az ilyen meglepetéseket. A fehér csokival továbbra sem kötöttünk barátságot, de ehhez az ízkombinációhoz ezt tudtam elképzelni. A bonbon viszont nagyon finom lett, mondta a fő kóstolom:-) Általában a formában készített bonbonokból 15 db lesz, most csak 12 db készült, mert annyira volt elég a fehér csokim.

Vörösborzselés, csokoládékrémes bonbon fehér csokiba zárva


Hozzávalók:
a csokiburokhoz:
10 dkg  jó minőségű fehér csokoládé

a vörösborzseléhez:
1 dl jó minőségű vörösbor ( Szekszárdi Cabernet Franc)
1 kiskanál méz
2 kiskanál zseléfix


a csokikrémhez:
5 dkg jó minőségű étcsokoládé ( 55%-os)
2 evőkanál tejszín.

Elkészítés: először a csokikrémet készítem el. A tejszínt egy pici lábasban 1 percig forralom, majd beletördelem az étcsokoládét addig keverem, amíg felolvad a csoki. Hagyom teljesen kihűlni. 

Következő lépésként a fehér csoki temperálását végzem el, a csoki felét a csokiolvasztó gépemben felolvasztom szigorúan 40 fokig, majd beleteszem a másik felét és többször átkeverve hagyom felolvadni. Ekkor  a hőfoka kb. 22 fok körül van. Újra visszamelegítem  kb. 25-28 fokra és egy kis ecset segítségével kétszer kikenem a formát. Közte a hűtőben pihen.

Közben elkészítem a vörösborzselét, a vörösborba keverem a mézet, mert kicsit száraz volt  a bor nekem és beleteszem a zseléfixet. Jól elkeverem, majd átszűröm az esetleges csomók miatt. A hűtőből kiveszem a csokiformát és egy kiskanál segítségével zselét teszek a bonbonba kb. a feléig. Utána várok addig, amíg a zselé kicsit megköt. Ekkor a csokikrémet kis műanyag zacskóba teszem, a sarkát levágom és ennek segítségével töltöm meg a  maradék helyre a krémet, helyet hagyva a lezáráshoz. Ismét hűtőbe teszem. A végé az újratemperált csokival lezárom, mehet a hűtőbe. Kb. egy óra múlva ki is lehet pattintani a formából.