2011. június 17., péntek

Régi emlékek, csokoládék, avagy egy játék margójára



Kép: innét                                                                                   Kép: innét


Napok óta fogalmazom magamban azt az érzést, amit a meghirdetett játék kommentejei váltottak ki bennem.
Először is köszönöm, hogy ennyien jöttetek és meséltétek el régi kedvenc játékaitokat, na és a kedvenc csokitokat is megemlítettétek.
A játék számomra nem várt sikert hozott, amely annak köszönhető, hogy mindenki szívesen emlékezett a régi időkre, a gyerekkorára.
Nekem is nagyon sok szép emlék jött elő és ma keresni kezdtem a régi finom csokikat az interneten.  Találtam is egy oldalt, ahol sok régi csoki papírja látható. Az oldal itt található.
Jó volt emlékezni a régi játékokra is. Nyáron mindig kint lógtunk a lakótelep hasonló korú gyerekeivel. Építettünk bunkert, voltak fiús játékaink is, de legtöbbször babáztunk. A házunk előtt egy park volt, ahol leterítettünk egy plédet és egész nap babaruhát szabtunk, varrtunk maradék anyagokból, még a mackónak is lett ruhája. Csúcs időszak volt. Ha éhesek voltunk berohantunk a lakásba, a mamám levágott egy szép nagy szelet kenyeret, megkente kacsazsírral, tett rá pár szelet paprikát és rohantunk vissza. Ha véletlenül leejtettük, felvettük és ettük tovább. Nem szaladt oda anyuka, hogy jaj nem szabad kislányom megenni, beteg leszel. :-)))
Nem is volt semmi bajunk:-))
Szóval szép időszak volt.
Csokoládét nem kaptunk minden nap, sóvárogtunk is érte sokszor. Volt tőlünk nem messze egy kis bolt, ahol a pult mögött kedves néni szolgált ki. Darabszámra lehetett venni a fruttit és a stolwerket, amelyek olyan nagy üvegben voltak, szépen sorakoztak egymás mellé. Imádtuk a bocskorszíjat, a mini boci csokit. Sokszor csak elmentünk az üzlethez, hogy bámészkodjunk befelé. Azért a néni egyszer -egyszer megkínált bennünket egy kis cukorral.  



                                                                                                                                                          Kép: innét
Apukám egy élelmiszernagykerben dolgozott és karácsonykor minden gyerek kapott egy csomagot, benne a legfinomabb csokoládékkal. Annál szebb nap nem volt az évben. A bátyám majdnem egy nap alatt megette, én pedig beosztottam, aztán jött kuncsorogni, én meg jó testvérként megosztottam vele. Volt két csoki amit nem voltam hajlandó megosztani, ez a Melba kocka és a Melódia szelet. Ez önző módon csak az enyém volt.

Kép: innét

A kedvencem közé tartozott még a Százszorszép desszert ( az üres doboza igazi kincs volt) , a Konyakmeggy  és a Szerencsi Arany bonbon. Abban voltak ám a csuda finom csokikockák. Igaz ezek csak ritkán látott vendégek voltak nálunk, igazi ünnep volt, ha anyukám, vagy a nagymamám ilyet kapott, mi pedig rögtön lecsaptunk rá.


  Kép: innét




Volt még két csoki, amelyeknek ízét  ma is  érzem a számban, ez pedig az Arany kocka és az Ezüst kocka volt. Mit nem adnék most egy kockáért.  
Tudom az Arany kockát ma is gyártják, de nem olyan, mint régen:-))

Kicsit hosszúra sikerült az összefoglaló, de nem maradhat ki az Utasellátós csokirúd sem, amit a nagyobb vasútállomáson a büfében lehetett kapni. Jó tömény volt, a tésztája meg kicsit ropogós és celofánba volt csomagolva. Mennyei volt:-))
Kép: innét
 Végül, de nem utolsó sorban álljon itt még egy csoki, amelyet a legtöbben említettek és ez nem más, mint a Piros mogyorós csoki.
Kép: innét

13 megjegyzés :

  1. Az én kedvencem a piros Tibi csoki volt. Egy kedves emlék jutott az eszembe, az utasellátós csokirúdról.Már várandó voltam a lányommal, amikor egyik alkalommal utaztunk valahova. Vesztemre megláttam a csokirudat, ami ott kellette magát a büfé kirakatában.Több sem kellett egy várandós anyukának, nekem olyan kell / ez is az egyik kedvencem volt /!Sajnos a nevét nem tudtam, mi csak "egyenesnek" hívtuk.A volt férjem, mint gondos leendő apuka, odaballagott, és kért egy "egyenest".Közben én kissé távolabb majd megfulladtam a nevetéstől, mert tudtam, nem ez a csoki neve, csak éppen senki nem tudta a rendes nevét. Végül is jó ízüen elfogyasztottuk az "egyenest".
    A mi kedvenc játékunk szintén a babaruha készítés volt, csak azzal a különbséggel, hogy mi a papír öltöztető babáknak készítettük a ruhákat saját tervek alapján és Édesanyám " Ez a divat" újságjából. Nem is unatkoztunk szinte soha.

    VálaszTörlés
  2. Jó volt nézegetni a régi idők csokijait! Felidéződött bennem valóban a régmúlt ami az én számomra szép emlékeket idéz!/mégha volt isbenne néha szomorúság, de csak a szépre emlékezem inkább/.Köszi !

    VálaszTörlés
  3. Hát igen... Rég volt, tán igaz se' volt:-) A Boci sem olyan már, mint régen:-) Nem is Magyarországon készül... Persze azért a nagyi sütije volt a legjobb. Na, ANNAK nem változik az íze a "profitmaximalizálás" kedvéért.

    VálaszTörlés
  4. Hát igen,vannak ezek közt olyanok,amiket én nem is ismerek vagy csak már egy újabb csomagolását. Azonban eszembe jutott még egy finomság. Kb 8 éves lehettem,mikor divat volt a Piroska bonbon. Ha jól emlékszem olyan cukros-csokis bevonata volt mint a Dianának,de cseresznyepálinka volt a pici rudakban. Mennyei volt! Egyszer a névnapomra kaptam 3-4 dobozzal. Nem sokáig díszelgett az asztalomon. :D Most már nem lehet kapni vagy csak valami hasonlót,ami nem egészen olyan.

    VálaszTörlés
  5. Köszönet ezért bejegyzésért. Nagyon jó volt olvasni a beszámolódat, és visszaemlékezni a gyerekkorunkra, na és erre a sok finom csokoládéra. Az ízük, valóban már csak az emlékeinkben él, mert már csak a csomagolásuk a régi.:)

    VálaszTörlés
  6. De szép emlékeket idéztél fel bennem!:)
    A bocskorszíj kivételével tulajdonképpen minden csokit szerettem, amit felsoroltál, és tényleg, az arany meg ezüst kocka is isteni volt!
    Köszi!

    VálaszTörlés
  7. Azért látom, Téged is megrohantak az emlékek! Jó kis játék volt visszaemlékezni azokra az ízekre, illatokra, érzésekre, barátokra...
    Nekem még az jutott eszembe, amikor a szomszédunk mindig azzal szivatott, hogy a felesége a levágott sövényből "sövény sütit" süt, de nekem sosem maradt, mert a barátnőm megette. Mindig teljesen kiakadtam, hogy nekem nem hagytak...

    VálaszTörlés
  8. Fáni!
    Tetszett a történet, nagyon aranyos:-))

    Éva!
    Örülök, hogy tetszett:-))

    Orsi!
    Igen a nagyi sütijénél sosem volt jobb. Remélem majd az én unokám(aki még nincs) is ezt mondja annak idején:-))

    MrsSame !
    Tényleg volt Piroska bonbon is, köszi, hogy említetted:-)

    Bianka!
    nekem is, de az a régi:-))

    Gizi!
    Örülök, hogy tetszett:-))

    Kata!
    Pedig a bocskorszíj sem volt rossz!:-))

    Katuci!
    Igen nagyon örülök, hogy ennyi emléke előjött, jó játék volt:-))
    Jó kis történet, tetszik:-))

    VálaszTörlés
  9. Sziasztok!
    a Melódia szeletnek van folytatása, mégpedig étcsoki és tejcsokis változatban a Kaiserben szoktam látni (sajnos venni is), az étcsokis finomabb, még az eredeti Melódidásnál is. Köszi a szép régi emlékeket, gratula a nyerteseknek.

    VálaszTörlés
  10. A konyakmeggyet a mai napig imádom, a Melba kocka már messze nem hasonlít a régire :(. Százszorszép desszertnek csak a dobozára emlékszem, mert még mindig van anyukámnak, és most karácsonykor azt hiszem a Tesco-ba vagy a Metro-ba(?), láttam is, aztán akaratom ellenére nem vettem, mert túl drágának találtam! :) A frutti cukrot is szerettem! A négercsókra emlékszel? Imádom, az Aldiban lehet kapni, és csak azért nem veszek mert egy ültő helyemben befalom mindet! :) Na hirtelen ennyi jutott eszembe... :)

    VálaszTörlés
  11. Sziasztok! Emlékszik valaki a TÉGLÁCSKA nevü csokira? Hasonlított a Macskanyelvre, csak tégla formája volt. A doboza is olyasmi volt mint a Macskanyelvé. Nagyon fontos lennene,
    ha valaki emlékszik rá, kérem jelezze! Köszönöm!

    VálaszTörlés